Ásatási technikus rajzolja és méri a gödrökben a csontvázakat

Az egyik leggazdagabb sír-lelet , a bronzból készült nyakékszer a balta és a ruha összekapcsoló tű még az eredeti pozíciójában látható.

Jól látható a zsugor helyzetű temetkezés, amely 4000 évvel ezelőtt természetes volt

Dr. Gömöri János az ásatás vezetője, minden apró részletet számba vesz (Háttérben az új vasúti töltés építése)

Árpád-kori település, és 4000 éves Bronzkori leletek Nagycenk határában

A településtől délre a közeljövőben megépítésre kerül az M9-es autóút, amely Szombathely, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd stb. felé gyorsítja meg a közlekedést. Mivel Nagycenknél a közeli országhatár miatt nem fér el a 2x2 pályás úttest, ezért a Sopron- Szombathely vasútvonal "beljebb" hozásával ívkorrekcióra kerül sor, mintegy 1,5-2 km hosszban. A törvény szerint minden ilyen beruházást régészeti feltárásnak kell megelőznie. Ez a munka közel egy éve folyik, és ennek a páratlan értékű eredményeiről számolt be dr. Gömöri János régész az ásatás irányítója:

"A Bronzkor volt Európa első aranykora, amikor a görögök eljutottak a Brit szigetekig. Homérosz az Odisszea c. eposzában ír a felfedezők kalandos utazásairól, amelyek nem csak mesés történetek, van valami valóságmagjuk. - Magam is láthattam dél-Skandináviában sziklarajzokat, amelyek a görög hajókhoz hasonlítottak, az ábrázolt harcosok olyan felszereléseket, pajzsot, sisakot, kardot viseltek, mint az ókori görögök." Hogy Nagycenk környéke is sűrűn lakott volt abban az időben, azt bizonyítják egyéb környékbeli leletek is. A legközelebbi hasonló korú sírokat Deutschkreutz-ban (Németkeresztúron), és Fertőszentmiklóson, a régi homokbányánál tárták fel. Itt Nagycenken, az Arany-patak kanyarjánál, a dombos, déli fekvésű lejtő letelepedésre nagyon alkalmas volt. Így történhetett, hogy a korábbi bronzkori temető helyére települt a későbbi Árpád- kori falu is. Az utóbbi időben a nagycenki feltárás országos viszonylatban is az egyik leggazdagabb leletanyagot nyújtó bronzkori temető, aminek az értékét az is megadja majd, hogy egy antropológus megvizsgálja az összes csontvázat. Ezek után össze lehet majd vetni a sírokban talált csontok, és egyéb leletek alapján a családi csoportokat, illetve a közösségi alá- és fölérendeltségi viszonyokat is. (férj, feleség gyermek, gazdag és annak szolgálatában álló személy, stb.)

Mi jellemzi a bronz kori temetkezéseket?

Akkoriban közép-Európa szerte meglehetősen egységes kultúra alakult ki (kb. a Kárpát- medencétől Közép- Németországig). Az itt föllelt zsugorított helyzetű temetkezések általánosak voltak ebben a korban. A cserépedények is,- amelyből néha síronként 5-6 ételmelléklet is előkerült-, a fémtárgyak is (fegyverek, ékszerek), hasonló típusúak voltak. Akkoriban már kialakult a távolsági kereskedelem ezek között a vidékek között, és a borostyán- kereskedelem útvonalait is felfedezték. A közelben, a keleti Alpok-alján haladt egy fontos borostyán-útvonal észak felé. Az egyik feltárt sírban például találtunk egy borostyán-gyöngyöt. A leggazdagabb sír-lelet, amelyben az edénymellékletek mellett egy bronz nyakékszert, hajkarikákat, egy baltát, egy tőrt, és egy ruha összekapcsoló tűt találtak a régészek, az elhunyt személy magasabb társadalmi helyzetére enged következtetni.

A bronzkori temetőre települt, és itt feltárt Árpád-kori lakóházak Nagycenk helytörténete szempontjából nagyon fontosak. Hogy hol volt a község legkorábbi lakott településrésze azt eddig nem nagyon lehetett tudni. A honfoglalás előtt nagyjából a mai település helyén avar település és temető volt, most úgy tűnik, hogy Nagycenknek az első Árpád-kori településrésze itt lehetett az Aranypatak kanyarjában.



Támogatóink:


EU-Agro Kft.