Széchenyi Istvánné Seilern Crestencia aki férje betegsége alatt irányította a birtok ügyeit, halála után pedig befejezte a templom építését. Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér dél-nyugati magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk. A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át a katolikus hitről. 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát. 1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel. A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). |
|